Senki nem születik kész válaszokkal ezekre a kérdésekre, sokkal inkább egész életünk során rakosgatjuk az érzelmi élettel kapcsolatos PUZZLE darabkákat.
Az öröm, a szomorúság, a harag, az undor vagy akár a meglepődés a világ legtermészetesebb dolgai, mindannyian tapasztaljuk, mégis sokszor feladja a leckét, hogy mihez kezdjünk velük. Nagyon gyakori, hogy rossznak ítéljük és bántjuk magunkat és egymást az érzelmeink miatt, de mi van, ha lehet mást és máshogyan kezdeni velük?
A gyerekek minden információra fogékonyak, főleg, ha szórakoztató tevékenységen keresztül tanítjuk őket, ezért megosztok veled pár játékötletet, amivel akár a családban, akár az osztályban, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretein belül megtaníthatod a gyerekeket az érzelmek felismerésére, megnevezésére és kifejezésére.
9 OTTHONI ÉS OSZTÁLYTERMI ÖTLET AZ ÉRZELMEK TÉMA "TANÍTÁSÁHOZ".
1. Mi történhetett? oknyomozó
Adj a gyereknek egy kártyát/képet, amin egy karakter valamilyen érzelmet mutat, például örömteli, szomorú, ijedt stb. Gyurmaragasztóval rögzítsétek a karaktert egy papírlapra, adjatok neki nevet, és kérd meg a gyereket, hogy egészítse ki a képet, azaz rajzoljon a kártya köré egy szitációt, amiből kiderül, hogy mi okozta az adott érzelmi reakciót.
2. Gondolatolvasó
Használj olyan képeket, fotókat, illusztrációkat, amik valamilyen arckifejezést ábrázolnak, majd tegyél fel kérdéseket a gyereknek az adott karakterrel kapcsolatban.
Például:
- Szerinted ő, hogyan érzi most magát?
- Mire tippelsz, mi történhetett vele, hogy így érzi magát?
- Mit gondolhat magában?
- Mit mondanál neki?
- Vajon mire lehet most szüksége?
- Te mikor szoktad így érezni magad?
Két ilyen játékot, - kiterjesztve további játékötletekkel - Érzelmi Kockák, és Érzelmi Bingó, mi már elkészítettük neked, így ha nem akarsz arckifejezős képek keresgélésével otthon bajlódni, nézz be a webshopba!
Használhatod hozzá a Mi volt a suliban? kártyapaklit is, ami 75 érzelmet kifejező emojit tartalmaz.
3. Testi mese
Kérd meg a gyereket, hogy feküdjön le egy nagy papírlapra vagy az aszfaltra majd rajzold körül a teste körvonalát. Ezután válasszatok egy nagy érzelmet, adjatok a sablonnak fantázianevet például Szomorú Szonja vagy Félős Félix, és ő legyen a Testi Mese főszereplője. A gyerek rajzolja bele a sablonba, hogy mi zajlik a főszereplő testében (pl. pillangók a hasában, vulkán a fejében, könnyek a szemében, nyilak a szívében stb.)
Használhatod ehhez az ingyenesen letölthető indulatkezelő csomagban található sablonunkat.
4. Mi váltja ki? székfoglaló
Ez a játék segít megérteni, hogy bizonyos érzelmeknek mik lehetnek a nyomógomként működő kiváltói. A hagyományos székfoglalónak egy olyan verziója, amikor a foglalkozást vezető az egyik székre kirak egy érzelmet ábrázoló kártyát. Bekapcsoljuk a zenét, a gyerekek körbe körbe szaladgálnak, majd amikor leállítjuk, mindenki elfoglal egy-egy széket. Az, aki a megjelölt székre csücsül megosztja a csoporttal, hogy mikor szokta magát hasonlóan érezni. (Pl. Akkor szoktam csalódott lenni, amikor apukám megígéri, hogy elvisz horgászni, de végül nélkülem megy ki a tóra.)
5. Ragadós érzelmek
Ez a játék segít megérteni, hogy az érzelmeink által hatással vagyunk másokra, és hogy sokszor, amit érzünk nem is hozzánk tartozik, csupán akaratunkon kívül együtt érzünk egy embertársunkkal. A gyerekek válasszanak maguk közül egy fogót, aki húzzon egy érzelmet ábrázoló kártyát/képet, majd mutatkozzon be a többieknek az adott érzelem nevén, például „Sziasztok, Unatkozó Ulrik vagyok. Kiáltsa el magát, hogy „Vigyázat, az érzelmem ragadós!”, majd a kihúzott érzelmet imitálva kell elkapnia a társait. Akit megfogott az is átváltozik, például unottá, és ő is fogóvá válik. A játék addig tart, amíg minden gyerekre „ráragad az érzelem” és akit utoljára kaptak el, az húzhatja a következő kártyát.
6. Változó érzelmek
Ez a játék segít megérteni, hogy az érzelmek természete változó, és ha csak nem ragaszkodunk hozzájuk nagyon, akkor többnyire jönnek és mennek.
A gyerekek válasszanak maguk közül egy varázslót, aki kapjon egy „varázspálcát”. Húzzon egy egy arckifejezést ábrázoló képet/kártyát, majd mondja ki a varázsigét:
„Csiribú-csiribá változzatok...” (pl. Vidám Vincévé)
A csoporttagok eljátsszák az adott érzelmet, majd a varázsló húz egy másik képet, és a varázsige elmondásával átváltoztatja őket. Egy gyerek háromszor varázsolhat, majd átadja a pálcáját valakinek, és így folytatódik tovább a játék.
7. Indulatkifejező kör
Az intenzív érzelmek kifejezése olyan módon, hogy az ne legyen bántó sokszor még a felnőtteknek is feladja a leckét, ezért a gyerekekkel nem lehet elégszer gyakorolni az én-közlés és az asszertív kommunikációs stílus elemeit.
Átadni, hogy mindig van választásunk, nagyszerű lehetőség a Gorom Banya Varázsigéi kártyákkal való játék. Ültesd a gyerekeket egy körbe, és osszátok ki a kártyákat. A gyerekek egymásnak gurítják a labdát, és akinél a labda az felolvassa a kártyáján szereplő szituációt, majd a hátoldalon lévő megkezdett varázsigékkel válaszol a helyzetre.
A szituációk kapcsán beszélgethettek is olyan dolgokról, hogy
- hogyan reagálna csípőből?
- Mi történne, ha nem reagálna?
- Mi lehet a következménye, ha gorombán reagálna? stb.
8. Érzelem rejtegető
Készítsetek a gyerekekkel olyan papírkoronákat, amire rögzíteni lehet érzelmeket ábrázoló képet/kártyát. Alkotás közben beszéljétek át az egyes érzelmek megnevezését, és beszélgessetek arról, hogy mi okból rejtegethetjük az érzelmeinket. Pl. Volt-e olyan, hogy rejtegettük az örömünket vagy egy fájdalmunkat? Miért tettük? Mikor lehet hasznos a rejtegetés, és mikor nem? Mi más lehetséges helyette? stb, majd játszatok a számháború szabályainak megfelelően, azzal a módosítással, hogy ebben a játékban a számok helyett egymás érzelmeit kell leolvasni egymásról.
9. Érzelem megosztó
Húzzatok egy-egy kártyát a „Mi volt ma a suliban?” beszélgetőpakliból és osszátok meg egymással a nap élményeit. Nem azért, hogy megoldjátok, nem azért, hogy rosszabbá vagy jobbá tegyünk bármit is, pusztán csak azért, mert kapcsolódni és megosztani a valóságunkat JÓ.
