Nem könnyű ez a téma és a konfliktuskezelés összetett képesség, mégis óriási szükség lenne arra, hogy az ösztönös viselkedési minták mellett a gyerekek jól működő és hatékony módszereket is elsajátítsanak arra vonatkozólag, hogy hogyan oldhatják meg a társaikkal való összetűzéseket békés úton.
Nézeteltérések és marakodás persze nem csak az osztályteremben fordulnak elő, ezért az iskolai keretek között elsajátított konfliktusmegoldó fortélyok a mindennapi életben és később felnőttként is nagy hasznukra válhat(ná)nak.
A kérdés már csak az, hogyan, milyen eszközökkel tanítható ez a lényegi életkészség osztálytermi környezetben?
Ebben a blogcikkben összeszedtem néhány gondolatot arról, hogy mi a konfliktus, hogyan néz ki a konfliktusok „jóféle” megoldása, mennyi minden részképességre van szükség mindehhez, és gyűjtöttem néhány ötletet, hogyan lehetne tanítgatni diákjainkat a békés(ebb) problémamegoldásra.
Mi a konfliktus?
Olyan nézeteltérés vagy probléma, amely két vagy több ember között történik. Összetűzés nemcsak az ellenségek, hanem a legjobb barátok között is megtörténhet. A legtöbb konfliktus kicsiben kezdődik, ám ha nem foglalkozunk velük, akkor nagyra nőnek, és egyre komolyabb nehézségeket okozhatnak minden résztvevő számára.
Hogyan foglalkozzunk „helyesen” egy konfliktussal?
Fontos, hogy
1. a problémát gorombáskodás helyett, higgadtan és békés módon kezeljük,
2. törekedjünk arra, hogy a vitás helyzet mindkét oldalát megismerjük,
3. és olyan megoldást találjunk, ami minden érintett javát szolgálja.
Milyen rész elemek, részképességek szükségesek ahhoz, hogy valaki képes legyen a konfliktusok ilyen típusú megoldására?
- Önkontroll: Mivel a vitás helyzetek általában automatikusan bekapcsolják az üss vagy fuss reakciót, ezért a legtöbb gyerek túl indulatosan vagy túl félénken viselkedik a konfliktushelyzetekben. Márpedig a békés megoldás többnyire megköveteli, hogy képesek legyünk higgadtan beszélni, és önuralmat tanúsítva megfékezni a „csípőből jövő” ösztönös reakciókat.
- Problémaelemző képesség: A gyerekeknek első körben meg kell tanulni azonosítani, helyesen felismerni az adott problémát, és megérteni, hogy mi okozza azt.
- Empátia: Miután a gyerekek megértették a konfliktust, meg kell tanulniuk együttérezni a másik vagy a többi érintett féllel.
- Felelősségvállalás: Mivel egy adott konfliktus minden esetben több személyt érint, a gyerekeknek képesnek és hajlandónak kell lenni arra, hogy vállalják a felelősséget a saját részükért. Adott esetben tudniuk kell beismerni, ha hibáztak, tévedtek és hajlandóságot kell mutatniuk a jóvátétel valamilyen formájára.
- Kommunikáció: A viták békés megoldása érdekében fontos, hogy a gyerekeknek legyen olyan érzelmi szókincse, és ismerjenek olyan nyelvi mintákat, amikkel képesek megfelelően kifejezni az érzéseiket, gondolataikat, és tudjanak beszélni a problémáról.
- Kompromisszumkészség: A gyerekeknek hajlandónak kell lenni arra, hogy a béke kedvéért olyan megoldást is elfogadjanak, ami nemcsak számukra kedvező, hanem a másik fél javát is szolgálja, azaz egy kölcsönösen előnyös megoldás.
Nos, ezek után, gondolom érthetőbb, hogy miért is van oly kevés szép példa a békés konfliktusmegoldásra az osztálytermekben. Ám csüggedésre semmi ok, egy kis gyakorlással minden megtanulható!
De mivel és hogyan kezdjük?
Minden pedagógus tudja, hogy a gyerekek akkor tanulnak a legeredményesebben, ha gyakorolnak, és ugyanúgy igaz ez a konfliktusok megoldására is. Azt is tudjuk, hogy minél szórakoztatóbb tevékenységeket biztosítunk egy tananyag, - jelen esetben a konfliktuskezelés - elsajátításához, annál nagyobb örömük lesz a gyakorlásban.
Íme néhány osztálytermi tevékenység, amellyel játékos módon gyakorolható ez az életkészség:
1. Mi a jó megoldás? kitalálós totó: Kicsiknek olvass fel 5-10 egyszerű vitás helyzetet tartalmazó történetet, és mindegyikhez adj meg 3 megoldás verziót: A= mindkét fél veszít, B=egyik fél nyer, másik veszít, C= mindkét fél nyer. A gyerekeknek meg kell tippelni, hogy melyik a helyes, azaz a kompromisszumos megoldás.
Példa: Tigris és Kutya mind a ketten imádnak focizni, de ma az öltözőben összevesztek azon, hogy ki legyen a kapus. Tigris szerint ő lenne a jobb kapus, mert ő gyorsabb, de Kutya unja már, hogy mindig Tigris véd, és ő is szeretné kipróbálni magát a kapuban.
Mi a jó megoldás? – Találd ki, és jelöld X-el a papírodon!
A: Tigris és Kutya addig marakodtak, hogy végül a tesitanár, Nyuszikát állította be a kapuba.
B: Tigris beleharapott Kutyába, aki megsérült, így végül Tigris lett a kapus, Kutya pedig mehetett az orvoshoz.
C: Tigris védett az első félidőben, Kutya pedig a másodikban.
2. Kreatív írás vagy alkotás: Bátorítsd a tanulókat, hogy akár írásban, akár rajzban osszanak meg egy-egy olyan történetet az osztállyal, ami valamilyen konfliktust tartalmaz, majd közösen beszélgessetek arról, hogy
- Kik között van vita és miben?
- Mi okozta a vitás helyzetet?
- Kinek mi az álláspontja, és miben áll az ellentét?
- Mi nehezíti, hogy megoldódjon ez a konfliktus?
- Mi segíthetné elő a megoldást?
- Mi lehetne itt a jó megoldás?
- Ki mit tenne?
3. Szerepjáték: Írj néhány gyakori konfliktus-szituációt tartalmazó forgatókönyvet, és adj lehetőséget a diákoknak, hogy kiscsoportokban, nyugodt és biztonságos helyzetben dolgozhassanak a probléma megoldásán.
4. Béketeremtő olvasmányok: A Spiribuuu Suli sorozat olvasmányai például kifejezetten arra lettek kitalálva, hogy pszichoedukációs céllal felolvasd az egész osztálynak, majd közösen feldolgozzátok a történeteket az olvasmányhoz kapcsolódó munkafüzet interaktív feladatain keresztül.
5. Dumaóra: Egy megszokottól kicsit eltérő, lazább, interaktívabb órai keretek között prezentáció segítségével taníts meg a gyerekeknek egy konkrét lépésekből álló, békés konfliktuskezelő módszert, amelyet az iskolában egyre nagyobb önállósággal gyakorolhatnak és használhatnak.
Ehhez nagy segítség lehet az alábbi általunk készített prezentációs diasor:
Hogyan kezeld a konfliktusokat? iskolai foglalkozás - Egy 6 lépéses módszer bemutatása és gyakorlása az osztályban előforduló vitás helyzetek kezeléséhez.
A diasor lépésről-lépésre vezeti a pszichoedukációs órák (2 x 45 perc) menetét és 10-16 éves gyerekcsoportokhoz javasoljuk.
